trans

Destinations

See below our destinations...

  • AFAIA2A regi tortenelemmel rendelkezo Aegina szigetet eloszor a Peloponneszoszrol erkezett csapatok hoditottak meg ie. 5000 kornyeken. Hamarosan nagy tengeri erore tett szert es gyors fejlodesnek indult a kereskedelem teruleten is, kulonbozo femekkel, keramiaedenyekkel, parfumokkel. Az ie.7.szazadban a terseg fejlodese Athenehoz volt merheto. A sziget lakoi tobb koloniat is letrehoztak, es az o kezuk a lol kerultek ki Gorogorszag elso penzermei. A sziget hanyatlasa ie.455 korul kezdodott meg a sorozatos atheni tamadasokkal, majd ujabb csapasokat mertek a teruletre a spartaiak, a macedonok,a romaiak, es vegul a torokok. A torokok Ellen vivott szabadsagharc lezarasa utan 1828-ban a kormnyzo Kapodistrias idiglenes fovarossa tette  a szigetet.

    Az okorban a szigetet Oino-nak hivtak, a mai nev pedig Aegina nimfara utal, aki Aiacusnak a sziget elso ( Zeusszal valo szerelmebol szuletet) kiralya volt.

    A varoshoz kozel tobb homokos strand is talalhato. A kozelben tobb, a  hagyomanyt ma is orzo falut is lathatunk, mint peldaul Perdika, Souvala, Agia Marina.

    Latnivalok:

    1.     Seta a sziget neoklasszikus epuletekkel ovezett utcain.

    2.     Kapodistrias kormanyzoi epulete.

    3.     A  feher, szent Nikolas kapolna a kikotoben.

    4.     A muzeum, klasszikus kori emlekeivel.

    5.     A katonai kikoto maradvanyai.

    6.     Az ie. 6. szazadbol szarmazo Apollo  templom a varos szelen.

    7.     Szent Nektarios apatsaga es temploma.

    8.     Az ie5.szazadi Aphaia templom.
  • agistri-paralia

    A tortenetek szerint szerint minden idelatogatot foglyul ejt asziget szepesege, minden latogato horogra akad ( Agkistri=horog), es tobbszor visszater. A sziget meglatogatasakor ez rogton erthetove is valik. A zold fenyok es a sok szines virag harmonikus kepet mutat  a  tenger kekjevel. A  tiszta tengerpartok, a sokfele vizisportlehetoseggel, hobbihalaszattal mindenkinek kellemes kikapcsolodasra adnak lehetoseget.

  • Elsokent Periandert  foglalkoztatta komolyan a a Peloponneszoszt a szarazfolddel osszekoto keskeny foldsav atvagasanak gondolata,  az ie. 7. szazadban, de a kor tecnikai adottsagai ezt nem tettek lehetove. A romai korban Julis cezar es Caligula is megfontolta ezt a lehetoseget, de vegul elalltak a tervtol. Nero volt az ie.67-ben aki ismet terveket kezdett kesziteni es meg is kezdtek a munkalatokat munkasok ezreivel. Az uralkodo nem sokkal kesobb bekovetkezett halalaval ismet elarvult a csatornaepites terve. 1869-ben  a gorog kormany elhatarozta a csatornaepitest, es 1881-ben megkezdodtek a munkalatok a Turr Istvan altal letrehoztt francia ceg iranyitasaval. A munka folyaman a Nero altal megtervezett nyomvonalat kovettek, a csatornaepitest 1893-ban fejeztek be. A csatorna 6343 meter hosszu a felszinen 24 meter, a feneken 21 meter szeles, melysege 8 meter, a falak magassaga helyenkent eleri  a 80 metert is.

    A csatorna athajozasa orok elmeny marad mindenki szamara.
  • hydra054A sajatsagos szepseggel es vonzerovel rendelkezo Hydra szigete Tolotol 36 tengeri merfoldre talalhato. A szigeten nincs gepjarmuforgalom. A tenger felol fujo szello, az azurkek viz es sziget termeszeti es epiteszeti szepsege harmoniku erzest nyujt minden idelatogatonak.  A sziget szuk kis utcacskain, lepcsoin, sikatoraiban setalva aterezhetjuk a hely nyugalmat. A sziget mindenfele muveszeti ag kepviseloinek  kedvenc helye.

    Hydrat a 15.szazadban a torokok elol itt menedeket kereso csaladok nepesitettek be. A muvelesre alaklmatlan fold rakenyszeritette az itt letelepedoket, hogy a tenger nyujtotta lehetosegekbol eljenek meg, tobbek kozt kiemelkedo hajosokka , tengereszekke valtak. Az 1821-ben kirobbano szabadsagharcban Hydra 130 hajoval jarult hozza a torokok visszaszoritasahoz a tengeri csatakban. A jo allapotban megmaradt villak emleket allitanak a forradalom elotti evek fenykoranak.

    Latnivalok:

    1.     A hydrai torteneti museum, ahol a forradalom emlekeit allitottak ki. Csatakban hasznalt hajok kepei, nepi oltozetek, kardok egyeb eszkozok formajaban.

    2.     Tombazzi haza, ami ma muveszeti iskolak egy csokranak ad otthont.

    3.     A Sachtouri villa, ami ma a vilaghires hydrai tengereszeti tiszti iskola  epulete.

    4.     A Kountourioti, Vountouri es Voulgaris csaladok egykori lakhelye.

    5.     A varost vedo agyuk helye a kikoto bejaratanal.

    6.     Erdemes egy setat tenni a szuk utcacskakban , lepcsokon.

    Templomok:

    1.     A hydrai Metropolis a kikotoben (jobbra), mogotte pedig a varosi oratorony.

    2.     A szent Janos templom

    3.     A sziget vedojenek szent Konstantinnak a temploma, amit a szent lakhelyenek rormjaira epitettek.

    4.     Hydran tobb strandolasra alkalmas is part van.
  • monemvasia

    A lakoniaiak 2000 evvel ezelot tettek lakotta a Peloponneszosz delnyugati csucsketol 350  meterre levo sziklat.Nehany evszazad alatt kialalult a varos, amit Monemvasianak hivunk. A monemvasia elnevezes az “egyeduli bejarat” kifejezesre utal. A varos ket reszre oszthato, a felso varosreszben ma mar csak romokat talalunk, az also varos egy fallal korulvett erod, az elmult 200 evben valtozatlan eletstilussal.  A varost a 6.szazadban epitettek az Arab tamadasok elol menekulok. Eloszor megepitettek a felso varost, majd a 10.szazadban korbefalaztak az also varost is. 1248-ban  Wiliam Villehardouin foglalta el varost ket evnyi ostrom utan. 1521-ben a puspok  John  Palaeologous gyozte le Villehardouint a pelagoniai csataban, ahol villehardouin vegul is megadta magat, es atadta a monemvasiai kastelyokat a bizanciaknak. A varos bizanci uralom alatt maradt egeszen 1419-ig, es ezalatt viragzott a muveszet es a kereskedelem vilaga is.

    Latnivalok:

    1.     A kolto Jannis Ritsos haza, a fokapuhoz kozel.

    2.     A templom es a muzeum a foteren.

    3.     A varosfalakhoz es hazakhoz vezeto kis utak.

    4.     Agia Sophia temploma a felso palotaban, ahonnan lelegzetelallito a kilatas.

  • Poros a Saronik obol legszebb szigetei koze tartozik, sok latogatot vonzva minden evben. A szep tengerpartok, elegans hazak, fenyoerdovel boritott hegyek csak nehany dolog a sziget szepsegei kozul. Poros Argolis megye kelei reszeben talalhato, a szarazfoldi resztol a Neorion obol valasztja el.  A szigetet egy kisebb, belso csatorna osztja ket reszre, a nagyobb terulet egy 400 meter magas meszkohegy, Kalavria. A kisebbik resz a Sferia nevu vulkani kepzodmeny, itt helyezkedik el Poros varosa, a szarazfoldon levo  Galatas-sal szemben. A varos feher hazai, szines kertjei harmonikus kepet mutatnak a magas, kek harangtoronyyal,, ami a varos legmagasabb pontjan talalhato. Innen nagyon jol belathato az a varos a kikoto, es  a szarazfoldon levo Trozen hegyseg is. A varosban sok lehetoseget  talalunk egy kave vagy ebed elfogyszatasara, izlesunknek megfeleloen.  A parti utat kovetve megtalalhatjuk a regi loporraktarat is, ami ma tengereszeti iskolakent mukodik.

    Taxival konnyen elerheto az ie. 6.szazadbol szarmazo Poseidon templom, es az Eletado Forras temploma is.

  • spetses

    Spetses szigeten varazslatosan kombinalodik a kristalytiszta tenger a homokos partokkal es az illatozo zold fenyoerdokkel.A 15. Szazadtol a torokok ellen vivott fuggetlensegi harcokig egy gazdasagilag viragzo terulet volt ez, ahol a tengeri kereskedelmet folytatok es a hajoskapitanyok komoly vagyonokra tettek szert.

    A saronic szigetek kozul Spetses lazadt fel elsokent a torokok uralma ellen. 1821 aprilis 3-an a Szent Nikolas templomban ahelyiek feleskudtek a “szabadsag vagy halal” jelszohoz melto kuzdelemre az elnyomok ellen. Ez a jelszo meg ma is megtalalhato a spetsesi zaszlokon. A sziget eros hajoflottajat Laskarina Bouboulina vezette, a nemzeti hosno ferje halala utan vette at a hajohad iranyitasat. Az o vezetese alatt az egyesitett hydrai es spetsesi flotta visszaverte a torokoket a tengeri csatakban. Ennek emlekere minden evben megrendezik a szigeten a Bouboulina fesztivalt, tuzijatekkel, tanccal es a tengeri csata ujrajatszasaval megemlekezve az esemenyekrol. Spetses mogott egy kis, magankezben levo sziget talalhato, Spetsopoula a Niarchos csalad tulajdonaban van.  A sziget hires sajatsagos eteleirol (spetsesi sult hal: A la spetsiota), es a spetsesi edessegekrol (mandulas edesseg: Amygdalota). 

    Latnivalok, erdekessegek:

    1.     A szabadsagharc egy vezetojenek, Hatzigiannis Mehisnek  a hazaban berendezett muzeum.

    2.     Bouboulina haza, egy magankezben levo muzeum.

    3.     Szent Nikolas templom, a “szabadsag vagy halal” eskutetel helyszine.

    4.     Az oreg kikotoben levo, ma is mukodo hajoepito muhelyek.

    5.     A kulonbozo bizanci kapolnak es templomok.

    6.     A turistak koreben  kedvelt kozlekedesi mod a cicomas lovaskocsikkal valo korseta.

    7.     Figyelmet erdemel a Dapia ter es a modern kikoto kornyekenek mozaikos burkolata.

    8.     Sok kivalo tengerparttal is rendelkezik Spetses szigete. (Xilokerzia, Zogeria stb)